A lényeg, hogy szeretnénk, ha a másik érezné és tudná, hogy velünk mit tett velünk, hogy hogyan változtatta meg az életünket az ő tette. Azt gondoljuk, hogy ez tényleg fontos. Azonban ritkán adódik lehetőség, hogy az elkövető erről tudomást szerezzen. Az biztos, hogy ő is valamilyen lelkiállapotban volt, amikor elkövette ellenünk azt, amit nem gondoltunk volna, hogy valaha is megteszi, vagy hogy velünk megtörténhet. Még mielőtt megtervezzük, hogyan vennénk revansot a másikon, nézzük Szondy Máté klinikai szakpszichológus nyomán, hogy mit is tesz velünk valójában a bosszúállás.
A bosszú egy ördögi kör
Egy nő a férjétől elszenvedett súlyos bántalmazásokat egy alkalommal úgy bosszulta meg, hogy levágta annak péniszét. Úgy gondolta, hogy ezzel kellőképpen visszaadta a sok – és egyáltalán nem – szenvedést, amit férjétől kellett elviselnie. Csakhogy a férj ezt nem gondolta egyenlő mértékűnek az ő tettével. Ő is bosszút forralt felesége ellen. Itt mutatkozik meg, hogy a bosszú bosszút szül, és ráadásul egyre nagyobbat fog. Vajon ennek a párkapcsolatnak mi lehet a vége? Mitől mindkettejük lelke megnyugodni? Ha valaki vagy mindkettő meghal?
Rágódás és elakadás
Mi a következménye annak, ha lehetőséget kapunk bosszút állni a másikon? Egy kísérletben embereknek arról kellett dönteniük egy egyezkedés során, hogy a saját vagy a csoport érdekeit tartják szem előtt. Valaki az előbbi mellett döntött, ami a csoportban nagy felháborodást keltett. Azok egy részének, akik részt vettek a kísérletben, felajánlották revansot, míg a többieknek nem. A kísérlet érdekes fordulatot vett. Azoknak, akiknek lehetőségük volt a bosszúállásra, sokat kellett rágódniuk azon, hogyan tegyék ezt meg, míg a csoport másik fele kénytelen volt túllépni ezen. A tanulság ebből az volt, hogy akik visszaadhatták a sérelmet, sokkal tovább tartották fenn a káros kapcsolatot, mint azok, akik nem álltak bosszút.
Az agresszió növekedése
A legújabb tudományos kutatások szerint nincs összefüggés a sérelem által felgyülemlett feszültség és a bokszzsákon való levezetés között. Vagyis az agressziónkat nem biztos, hogy úgy kell levezetnünk, hogy valamit püfölünk, hanem érzelmileg kell megoldani azt. Ugyanis azt az agressziót, ami a sérelem miatt keletkezett bennünk, csak növekedhet, és ez semmiképpen sem segíti elő a megbékélést, a megnyugvást. Azoknak a gyerekeknek, akik az iskolában céltáblaként „funkcionálnak”, azontúl, hogy ezt osztályszinten kellene kezelni a pedagógusok és az iskolavezetés által, olyan stratégiákat kellene a kezükbe adni, amellyel az indulataikat tudják kezelni. Ugyanis a piszkálódásra – a bullyingra – gyakran az a válasz, hogy a sértett is agresszív lesz.
Rosszabb fizikai egészség
Azt tudjuk, hogy a stressz mennyire káros hatással van a szervezetre. Amikor veterán katonákat vizsgáltak, feltűnt az orvosok számára, hogy azok a katonák, akik képtelenek voltak megbocsátásra, ugyanolyan volt a vérképük, mint a tartós stresszben élőknek. Itt utalunk vissza a második pontra. Addig, amíg nem tudunk megbocsátani, addig fenntartjuk a káros kapcsolatot a másikkal/másokkal. Ezt nem fizikálisan, hanem inkább lelki szinten kell érteni. Tehát akitől a sérelmet kaptuk, és nem tudjuk elengedni, mindaddig velünk lesz, amíg hajlandóak nem leszünk a megbocsátásra.
Rosszabb mentális egészség
Amennyiben a bosszúéhségünket nem tudjuk csillapítani és átformálni, addig számos következménnyel kell szembenéznünk: egyrészt hajlamosabbak leszünk a depresszióra. Másrészt gyakrabban kerítenek hatalmukba negatív érzelmek. Csökken az élettel való elégedettségünk. És megnő az esélye a poszttraumás tüneteknek.
Amennyiben Te is ilyen állapotban vagy, keresd szakembereinket, akik készséggel állnak rendelkezésedre!
תגובות