A legjobb munka, a legmagasabb fizetés, a leggyorsabb autó, a legnagyobb ház, elismerések sorozata. Ez a teljesítménykényszer. Valamilyen szinten mindenkinél jelen van, de nézzük, milyen összetevői vannak!
Nehéz azt mondani, hogy a teljesítmény egy rossz dolog, hiszen ez viszi előre az életünket. Kell törekednünk arra, hogy valamit elérjünk életben, és ez néha azzal jár, hogy meghaladjuk a saját képességeinket. Ez erőt és önbizalmat ad, nem beszélve arról, hogy mások szemében mekkorát nő az ázsiónk. A probléma ott kezdődik, amikor ez az alapvető létformánk. Négy összetevőjét hozzuk ide a teljesítménykényszernek, gondold végig, hogy a te életedben hol van ez jelen! Ha rád is igaz ezek valamelyike, már most jelezzük, hogy segítünk normális mederbe terelni.
Az egyik a konfliktuskezelési stílusok egyikéből ismert versengő stratégia. Ez a megoldás arról szól, hogy az illetőnek nagyon magas az önérvényesítési igénye, viszont egyáltalán nem akar együttműködni. Vagyis mindig annak kell történnie, amit ő akar. Ez akár lehet gyermekkorból hozott tulajdonság is. A szülők elhanyagoló nevelési attitűdje például eredményezheti ezt az állapotot.
A másik a tökéletességre törekvés. Nem elég a 99 százalék. Pont a 100 százalék kell, mert ha nem, az tragédia. A tökéletességre való törekvés mögött van egy nagyon erős szorongás, ami megkötöz, és semmiképpen sem szabadít fel. Amikor a gyermekkorban a szobának mindig glédában kellett állnia, a játékok egy irányba néznek, a könyvek pedig a polcon gerinccel kifelé… és takarítani a játék helyett… Ennek lehetnek a későbbi életre ilyen kihatásai. Mindig győzni. Nem nyerni, hanem győzni. Toronymagasan, és nem csak egy orrhosszal. Van emögött a magatartás mögött egy túlárazott, túlértékelt személyiség. Mintha mindig neki volna csak joga a győzelemhez. Emögött talán az lehet, hogy gyermekkorban mindig ráhagyták, ha a társasjátékban kénye-kedve szerint alakíthatta a szabályokat.
Semmi sem számít, még az sem, ha a sikerért a legjobb baráti kapcsolatok mehetnek tönkre. A siker és az elismerés utáni erőteljes vágy mögött talán egy olyan szülő állhat, aki mindig feltételekhez kötötte a szeretetét, és ha a gyermek nem érte el a kívánt szintet, akkor megvonta tőle szeretetét.
Nem állítjuk, hogy feltétlenül ezek állhatnak a fent nevezett tulajdonságok mögött, de az mindenképpen szándékunk, hogy elgondolkodtassunk téged. Hiszen neked is az a célod az életben, hogy elégedett lehess, és szeretteid körében élhess boldogan úgy, hogy nemcsak elveszel, hanem adsz is.
Hogy vagy te az önérvényesítéssel? Ez a legfontosabb, vagy figyelembe veszed a másik véleményét is? Mennyire probléma számodra, ha valami nem pont olyan, ahogy elképzelted? Beéred a szerényebbel is, vagy a legdrágább kell?
Mennyi időt szánsz a szellemi feltöltődéssel? Fontos számodra, hogy beszélgess a barátaiddal?
Gondold át ezeket, és ha nem tudod megválaszolni őket, segítünk neked!