Múlt héten azzal foglalkoztunk (https://www.szavakkal.hu/cikkek/miert-vagyunk-faradtak), hogyan hat ránk az elégtelenség, a keserűség és a harag. Cikkünk természetesen nem arról szól, hogy mindig mosolyogjunk, még akkor is, ha arcunkba öntik a negatív dolgokat. Azt próbáljuk jelezni, hogy ha megnézzük a viszonyunkat a saját érzéseinkhez, és merünk őszinték lenni magunkhoz –, ami persze nem könnyű! – akkor elindulhatunk a lelki békénk megtalálása felé. Folytassuk a múlt alkalommal megkezdett utat!
1. Gondoktól, aggodalmaskodástól fáradtan
Mindennek van egészséges mértéke, így az aggodalomnak is. Mindenkit nyomasztanak gondok, kisebb-nagyobb mértékben, életszakasztól, helyzettől függően. Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy az életünk tele van hullámvölgyekkel – bármilyen közhelyesen is hangzik.
Az aggodalmaskodás olyan, mint egy időgép: vagy egy megtörtént, vagy egy még meg nem történt dolog miatt szorongunk.
Mi lehet a megoldás?
Az ”itt és most”-ban levés nehéz tudomány, meg kell tanulnunk azt. Fontos tudnunk, hogy mi az, amire van ráhatásunk, és mi az, amit kénytelenek vagyunk rábízni a helyzetre. Tehát bízni és elfogadni a két kulcsszó.
Azt is látnunk kell, hogy mikor hasznos az aggodalmunk és mikor tesszük vele próbára a környezetünk türelmét. Amikor hasznos az aggodalmunk, akkor azt jól is kell kifejeznünk. Nem mondhatjuk azt, hogy „Félek attól, hogy olyan leszel, mint a többi drogos.” Ehelyett mondhatjuk: „Aggódom amiatt, hogy nehezen tartod meg a határokat, és valami rossz történik veled.”
2. Belefáradva a kritizálásba és az állandó tetszeni akarásba
Nagyon nehéz dolog, amikor valaki csak a rosszat látja a másikban és a különböző helyzetekben. Ez nagyon magas mércére utalhat, ugyanakkor az is benne van, hogy érezzük, valami nem jó, de nem tudjuk szavakba önteni, ezért minden mást kritizálunk, és közben pedig nem dolgozunk azon, ami a leginkább zavar minket.
Az, hogy állandóan tetszeni akarunk másoknak, elárulja rólunk, hogy vágyunk mások szeretetére, elismerésére. Ez a versengésben is megnyilvánulhat. És ezen a ponton kell azt mondanunk, hogy az állandóan kritizáló és a másoknak mindig tetszeni akaró emberben ez a közös.
Mit lehet tenni ez ellen?
A szűnni nem akaró szeretetéhség külső segítségért kiált. Jó, ha törekszünk arra, hogy olyan emberekkel vegyük körbe magunkat, akik szeretnek, de ez nem pótolhatja a terápiás közeget. Sok mindent meg tudunk tanulni, de a belső elfogadásnak és biztonságnak, és empátiának magunk felé, csecsemő korunk óta kell kialakulnia. Ha később azt érezzük, hogy ezek a dolgok nincsenek meg, csoportos vagy egyéni terápiába kell kezdenünk.
3. A legnagyobb lelki fáradtság: a depresszió
„Van még két fajtája a fáradtságnak; gyökere megnevezhető félelem (ez a jobbik eset, mert ez ellen konkrét lépéseket tudunk tenni) és névtelen félelem. Valaki elkezd hirtelen szorongani, és nem tudja, mi ez. A szorongás erőt vesz rajta, ingerült lesz, ettől nem tud aludni, s mivel nem alszik, még jobban szorong. Mert szorong, még ingerültebb lesz, így ördögi körbe kerül, ami neurózissá vagy egy enyhe pszichózissá válhat. A depressziós embernek se élni, se dolgozni nincs kedve, legszívesebben naphosszat feküdne az ágyában, a felé fordulva és meg se mozdulna. Legblokkolódik, lebénul vagy éppen hogy vonszolja magát, csak a legszükségesebb tennivalókat végzi.” (Gyökössy Endre: Orvosság a fáradtságra, Szent Gellért Kiadó, 68-69. old.) Fontos, hogy itt a depresszoid, vagyis a még nem depressziós emberről van szó!
Hogyan tehetünk ez ellen?
Amikor érezzük, hogy nehezülünk el, próbáljunk kifelé fordulni! El kezdeni foglalkozni a környezetünkkel, találkozni más emberekkel. Ugyanis itt a legfőbb probléma, hogy erősen fókuszálunk magunkra, elkezdünk beszűkülni. Ebből a beszűkültségből kell kifelé fordulni.
Lehetőleg mindennap tenni „egészségügyi” sétát, de még jobb egy konkrét sporttevékenységbe kezdeni.
Miből vegyük észre, hogy külső segítségre van szükségünk?
Néhány dolgot sorolunk fel, hiszen számos dolog utalhat arra, ha szakember segítségére van szükség:
A külvilág nagyon sok visszajelzést tud adni, legfőképpen a közeli szeretteink. Ezekre a visszajelzésekre érdemes figyelni, persze kellő kritika mellett.
Több napja érezzük hihetetlenül fáradtnak magunkat.
Sok a konfliktusunk, amelyekből nem tudunk jól kijönni.
Türelmetlenek vagyunk, belső nyugtalanságot érzünk.
Többször nyúlunk pohárhoz, dohányhoz a megszokottnál.
Amennyiben valamelyiket ezek közül, vagy más jeleket tapasztalsz Magadon, szakembereink készséggel állnak a rendelkezésedre!